"Én és a driverek" kihívássorozat

Első kihívás

MA ENGEDD EL A KIVÁLÓSÁGRA VALÓ TÖREKVÉSED!

Mindenki, aki erre a Földre született, valahogyan csak felnőtt. Ezt most fogadd el tényként, hiszen felnőtt vagy.

Minden család más, ahogyan mi magunk is, hát a szüleink, nevelőink sem lehettek egyformák gyerekkoruk hajnalán.

Mindegyikük mást hozott, kapott otthonról, és ha ez így történt, mindenképpen másképpen nevelkedtünk fel. Még akkor is, ha egy családban több gyermek is van, még ha ikrek is, akkor sem egyformák, legfeljebb hasonlítanak valamiképpen.

Voltak közöttünk olyanok is, akik elé hatalmas mércéket állítottak fel, kiválóra kellett megírnunk a matekot, felelnünk magyarból, elvárták tőlünk azt, hogy egyetemet végezzünk, lediplomázzunk, és egy tökéletes életet éljünk. Másoknak más adatott meg, kevesebb elvárás, kevesebb feladat.

Volt amelyikünknek a hibáit elnézték, gyakorolhattunk, hogy jobbakká válhassunk. Olyan is megtörténhetett, hogy hibáinkat folyton az orrunk alá dörgölték. Az sem kizárt, hogy egyik szülőnk ezt, a másik azt várta el, vagy mondta nekünk.

Egyiktől ezt, a másiktól meg azt kaptuk. Ezen nem is nagyon lehet csodálkozni, hiszen a szüleink, nevelőink sem egyformán nevelkedtek. Az pedig csak hab lehetett a tortán, ha még a nevelésünkben sem igazán értettek egyet.

A mai napon a feladatod, hogy ne akarj senkinek maximálisan megfelelni.

Hogyan tudod teljesíteni?

  • Ma nem kell makulátlan tisztaságúra kitakarítanod a lakást.
  • Hibátlan munkát sem kell végezned, ma hibázhatsz. Kijár érte neked a bocsánat.
  • Belecsúszott a napodba egy baki? Rá se ránts!
  • Melléfogtál? Oda se neki!
  • Elfelejtettél valamit? Vagy valakit? Ma elnézzük neked még ezt is.
  • Ne dolgozz addig, amíg majdnem összerogysz. Ott marad az esti mosatlan edény? Nem szalad el, holnap rátalálsz majd, hidd el.
  • Perfekcionalista vagy? Engedd el ma azt, nem vezet jóra.

Ne akarj már tökéletes lenni!

Senki és semmi sem az. Minden és mindenki úgy tökéletes, ahogyan éppen MA van.

És hogyan is vehetsz részt ebben a kihívásban?

  1. Olvasd el!
  2. Csináld meg!
  3. Oszd meg egy hozzászólásban!

Nem csupán tanulhatunk belőle, hanem kedvet is csinálhatsz másoknak azzal, hogy megosztod azt, hogy milyen kreatív megoldással tudtad megoldani azt.

Remélem, hogy sikerült. Kíváncsi vagyok. Egyszerű volt? Vagy inkább nehéz?

Hogyan sikerült megoldani?

Oszd meg velünk a gondolataid!

  • Nálam a kiválóság szóba se jöhet, fibromialgiával nem egyszerű az élet.
    Ezért a mottóm:Mindíg csak 1%-akkal jobbnak lenni, az előző napnál!
    Köszönöm szépen a kihívást Zsuzsa!

    • Kedves Zsuzsa! Azt hiszem az 1% az nagyon jó dolog a te problémáddal. Hiszem azt, hogy úgy vagy tökéletes, ahogy ma vagy. Jó vagy ma, holnap lehetsz jobb. ha mégsem, az sem gond 🙂

  • A világ folyton változik, hát mi legyen a biztos pont benne, ha nem én és a cselekvéseim? Tudom, hogy nem vagyok tökéletes, ezért törekszem arra, hogy a lehető legjobbat nyújtsam: tiszta lakást, üres mosogatót, edzőteremben formált testet, hibátlan munkát. Úgysem sikerül mindig minden, de ha még csak nem is igyekszem a legjobbnak lenni, akkor biztosan szétmászik az egész és a hibák sora, ki tudja, hova vezet – talán valami jóvátehetetlenhez….

    • Kedves Ági, törekedhetünk hogy minden nap egy kicsit jobbá váljunk. Ez jó hozzáállás az életünkhöz. Néha hibázunk is, és ez is természetes része az életünknek. Nem lehet minden döntésünk, cselekedetünk tökéletes, a munkánk sem minden esetben az. Nem tudjuk minden egyes nap sem a legjobbat nyújtani, mert mindenkinek lehet “rossz” napja. Ma hatékonyabb vagyok, holnap talán kevésbé.
      Ha igyekszel, az rendben van. Viszont kudarcok is vannak az életünkben. Ezt is el kell fogadnunk egy tanulófolyamatnak.
      Ez a driver, vagy meghajtónk a “Légy tökéletes!” nevet viseli. Ha mindennek mindig annak kell lennie, akkor nem tudunk örülni és megállni egy-egy sikerünknél. Csupán hajtani fogjuk magunkat- talán örömtelenül- egy másik felé.
      A lényeg, hogy néha becsúszhat egy baki, ezt is el lehet, sőt el kell azt is fogadni: ez még nem sorozat, ami egy jóvátehetetlen dolog felé halad.
      Ha nem hibázunk, akkor miből tanulunk? Ha túlhajtjuk magunkat az kinek jó? Én is szoktam, bevallom: nem olyan kellemes érzés.. Sőt, kifejezetten fárasztó.
      Néha ezt a drivert jó kicsit visszavenni. Megállni, pihenni. És örülni.

  • Szombaton végeztem egy gyors rendrakast és főzést, így vasárnapra mar csak a pihenés maradt. Fel nap muveszetterapias csoport, a többi tv zés, tanulással telt. Igyekszem egyre több pihenést is beiktatni a hétvégékbe.

    • Ez igy teljesen rendben van, valamikor pihenned is kell. És amint látom, volt benne bőven énidő is, amikor művészetterápiás csoportban voltál és tanultál. A tévénézés is belefért.

  • Az évekkel és a befelé fordulással ez egyre egyszerűbb…
    “Legyen meg a Te akaratod…”

  • {"email":"Email address invalid","url":"Website address invalid","required":"Required field missing"}
    >