Kedves Zsuzsa, a kérdések nagyon jók. talán túl jók is. Azt gondolom,hogy átlagemberek számára a megválaszolásuk nem is mindig egyszerű, mert nem igazán mélyednek bele a lélektani háttérbe a felszín alatt, a mindennapi dolgaik de a nagyobb volumenű dolgok vonatkozásában sem. és mivel nem ismerik a terminológiát így nehezebben fogalmazzák meg az idevágó érzéseiket is. arról nem is beszélve, hogy sokak számára új és idegen a gondolat, hogy őbennük ezek a folyamatok vannak. jómagam évekkel ezelőtt olvastam Eric Berne Emberi játszmák című könyvét, onnan vannak emlékeim a tranzakcióanalízis területéről. ez az elmélet nagyon hasznos tud lenni a mindennapokban, mind a saját, mind az emberek illetve ezek és a külvilág kapcsolódásainak viszonylatában. a kérdésekre visszatérve talán ez egyik - ha nem a - legnagyobb probléma, hogy az emberek a válaszhoz szükséges őszinteséget önmagukkal egy rémületes dologként élhetik meg. "óóó ilyet nem illik mondani másokra sem, magamra meg főleg nem mert hát...." igen, az önkritika jelentős bátorságot igényel. továbbá egy-egy kicsusszant válasz lehet, hogy megbillenti az egyén világképét, az önmagáról alkotott képet. ami ugye kellemetlen élmény, így aztán mindent meg is tesznek az elkerülésére legtöbben. az ilyen tényezők miatt nehéz terep a lélekbúvárkodás mindenféle formája - meglátásom szerint. kíváncsian várom a további részeket.