1. Mit takar az első meghajtónk? Rántsuk le róla a leplet!

A driverek igazából azok az üzenetek, tehát amelyek felnőttként meghatározzák, hogy bizonyos helyzetben ahol valamilyen módon reagálnunk kell, miként is viselkedünk. Ezek olyan szülők, nevelők által közvetített üzenetek, amelyeket nem feltétlenül tudatosan adtak át nekünk, lehetséges, hogy ezek transzgenerációs minták, amiket ők is már megkaptak gyerekkorukban. Előfordulhat az is, hogy ezeket az előírásokat tudatosan hordozzák, általuk elfogadott hitrendszerek, így azt tudatos szinten adják át később a gyereknek.

Akárhogyan is legyen, minden drivert megkapunk. Egyiket jobban, míg a másikat kevésbé. Ezeket akár szülői bölcsességként is megkaphatjuk, amit elfogadunk, és életünk folyamán ezt közvetítjük és alkalmazzuk majd felnőtt korunkban. És még ha csak alkalmaznánk őket, az sem lenne túl egészséges állapot, de átadjuk, tovább adjuk azokat saját gyermekeinknek.


Annak aki az első drivert (Légy tökéletes!) erősebben megkapta – és esetleg ez az, ami elsődlegesen hajtja –, gyermekkorában általában a feladatai elvégzésekor nem az eredményt nyugtázták, hanem folyamatosan bírálták abban, hogy mit tehetett volna jobban, hogyan tehetett volna többet, hogy jobb eredményt érhessen el. Sokszor érte kritika, ha valamit elhibázott, és ha dicséretet is kapott, végül mégis ott volt befejezésül az, hogy ha még jobban csinálta volna, ha még többet tenne azért, hogy jobb legyen, akkor sokkal inkább sikerülnének a dolgai. A gyerek ezért mindig arra összpontosít, hogy ne kövessen el hibákat, mert igaz szeretetet csak akkor kap – és elismerést, akár elfogadást is –, ha tökéletesre csinálja meg feladatait.

Próbálkozik, hogy tökéletesen rajzoljon, ő az, akitől elvárja a szülő, hogy minden területen maximálisan teljesítsen. Ő az a gyerek, akinek makulátlanul kell kinéznie, ne legyen piszkos, minden esetben legyen jó gyerek, aki miatt nem kell szégyenkeznie a szüleinek. Szeretetet, őszinteséget, örömöt, mosolyt csak akkor kap, ha feladataiban hibátlan volt. Ha ezt a drivert erősen hordozzuk, a hibátlanságra törekszünk, maximálisan jól akarunk teljesíteni és az életünk minden területén sikeresek akarunk lenni. Nincsenek félmegoldások.

És milyenek vagyunk ezzel a meghajtóval?

Erős a teherbírásunk, magas színvonalon teljesítünk, lelkiismeretesen beletesszük magunkat a munkába, fáradhatatlanok vagyunk. Célunk mindenképpen a győzelem. Nem áll tőlünk távol mások kritizálása, abban nagy az erősségünk. Mi magunk viszont nehezen fogadjuk el ezt mástól, sőt a kudarc pedig egy elviselhetetlen teher. Ha ez a fő meghajtónk, gyakran elveszünk a részletekben, inkább ötször átnézünk valamit, mielőtt azt a kezünkből kiadnánk, minden dolognak makulátlannak, tökéletesnek kell lennie. És nem csak a munkában akarunk tökéletesek lenni, az életünk más, egyéb területein is. A kinézetünk is ezeket a jegyeket tükrözi, és a környezetünk is. A kinézetünk mindig tip-top, férfiként lehet valaki akár piperkőcnek is nevezhető, nőként, mintha a divatlapból lépne ki. Mindig kifogástalan megjelenés, sehol egy folt, egy ránc egy elszabadult hajtincs, elkenődött smink. Környezetük ápolt, tiszta, makulátlan. Minden mindig a helyén. Nincs elcsúszott szőnyeg, morzsa, porcica. 

Érdekes gondolatok járhatnak a fejében az ilyen embernek. És nem csupán az, hogy legyen tökéletes, mert közben úgy gondolhatja, hogy ő a legjobb, ezért is néz át esetleg ötször valamit, mert akárhogyan nem adhatja ki a kezei közül a munkáját. Gyakran emiatt késik a határidőkkel is. Ezt a kudarcot aztán nehezen heveri ki. Kritikus saját magával is, nem csak másokkal, a megjelenésében is. Egy ilyen driverrel működő ember lehet akár a tükör rabja is, és képes akár ötször is átöltözni, mielőtt elindulna valahová. 

Jó értelemben, ha ez a meghajtó jelen van, de nem túlzott mértékben, lehet hasznos, hiszen pozitív elvárásokat állít felnőttként elénk. Jó teljesítményre, önállóságra fog ösztönözni. Társadalmilag nézve pedig ezek megbecsült és hasznos tulajdonságok lehetnek. 

Ha valaki túllő a célon, akkor az ezt a drivert működtető ember nem tudja magát elengedni, lazán viselkedni, nem éli meg a szabad gyermeki részét, még gyermekként sem, felnőttként pedig pláne nem.  Mereven viselkedik, nincs benne semmilyen spontaneitás sem természetesség. A fejében ott cirkulál az állandó felügyelet, hogy ő aztán nem hibázhat. 

Időnként nem árt kivonni magunkat a driver hatása alól, és normális mederbe terelni azt, mert az örökös tökéletesség hajszolása elég kimerítő lehet. Nem lehet minden hibátlan. A maximalizmus is lehet káros, nem beszélve arról, hogy nagyon fárasztó is. Ne feledd, senki sem tökéletes. ☺      Tökéletesen megfelelő – és az is elég –, ha csak jó vagy. Mert jobb lehetsz, de tökéletes nem. Lehet hibázni, szabad is és kell is, ezekből tudunk tanulni és ezekből építkezhetünk tovább.

Az élethez tartozik a kudarc is, ami csak visszajelzés számodra, amiből tanulhatsz, hogy mit csinálhatnál legközelebb másképpen. A kudarc egy jó tanítónk lehet, taníthatjuk vele önmagagunkat. 

És ha nem tökéletes minden feladat, sebaj, ha kiderül, az csak jó, mert menet közben kijavítható.

Nem tökéletes a kinézetem? Gyűrött a fenekemen a szoknya? Felcsúszott a nadrág szára? Nekem tökéletesen megfelel így is. Legfeljebb igazítok kicsit rajta.
Kócos vagyok? Elszabadult egy tincs? Lehetek vele természetes.

 És a természet is akkor szép, ha olyannak marad, amilyen, a maga tökéletlenségében a legcsodálatosabb lehet.

Egy pár kérdéssel zárom a leckét:

Válaszolj írásban a segítő kérdésekre. Ha valamilyen felismerésed van ezzel kapcsolatban, jelöld meg, emeld ki. Talán dolgod lesz/VAN vele.  

  • Mennyire ismered fel ezt a driver magadban?
  • Miben nyilvánul meg ez a meghajtód?
  • Futtatod rendesen?
  • A csökkentett üzemmódot ismerted fel?
  • Törölted ezt a drivert? Nem működteted?

Szívesen olvasom észrevételeidet.

{"email":"Email address invalid","url":"Website address invalid","required":"Required field missing"}
Pen
>