„Halogatok.”

Egy szó, amit gyakran súgunk oda mentegetőzve, magyarázkodva, sőt: szégyenkezve akár magunknak vagy éppen másoknak. De mi van, ha nem is erről van szó teljesen?Mi van, ha a halogatás nem lustaság, nem akaratgyengeség – hanem túlélési stratégia- nálad is?

Tudod, milyen érzés az, amikor a tennivalók csak gyűlnek körülötted, a gondolatok zakatolnak a fejedben, a nap pedig valahogy mindig kevésnek tűnik arra, amit betervezel? És te ott ülsz – a „majd megcsinálom” szélcsendjében.

És közben egy belső hang  rád szól cseppet sem barátságosan: „Már megint nem csináltad meg.”

5+1 felismerés, ami segít másként látni a halogatást

1. 🎯 A halogatás gyakran nem ok, hanem tünet

A legtöbben, akik halogatónak tartják magukat, egyáltalán nem élvezik ezt az állapotot. Nem arról van szó, hogy ne lenne fontos nekik az adott feladat, vagy hogy ne akarnák megcsinálni azt. Sokkal inkább arról, hogy nem tudnak belefogni sem. 

És ez a különbség sorsfordító lehet, ha egyszer megérted.

A halogatás nem egy jellemhiba. Nem azt jelenti, hogy te lusta vagy, vagy akaratgyenge. A halogatás egy üzenet. Egy vészjelzés. A tested és a lelked egyik legintelligensebb önvédelmi reflexe.

Mert ami nem sürgős az életben maradáshoz, azt a rendszered elkezdi háttérbe tolni.

És itt nem csak a fizikai túlélésről van szó – hanem a mentális túlélésről is.

Például:

• Lehet, hogy a munka, amit „halogatsz”, egy e-mail egy olyan embernek, akivel konfliktusod van. Nem a feladatot odázod el – a feszültséget akarod elkerülni.

• Lehet, hogy egy fontos projektbe nem tudsz belevágni, mert az agyad már eleve túlterhelt: „minek kezdjek bele, ha úgysem tudom befejezni?”

• Lehet, hogy napok óta gondolkodsz egy telefonhíváson, amit meg kellene ejtened– de belül egy másik, sokkal régebbi történet nyomja el a hangodat. És nem a cselekvést halogatod – hanem azt, hogy újra sebezhetővé válj.

Gondolatébresztő kérdések:

• Ha a halogatás nem is a „probléma” – akkor vajon mi áll mögötte?

• Mit próbál megvédeni benned?

• És hol és mikor tanultad meg, hogy pihenni csak akkor lehet, ha mindennel készen vagy?

2. 🎯 A belső elvárásaid nyomnak agyon – nem a feladataid

Gyakran azt hisszük, hogy az a pár elintézetlen e-mail, a kitakarítatlan szoba vagy a befejezetlen projekt nyomaszt minket. De ha őszintén belenézünk a tükörbe, kiderül: nem a feladatok nehezek – hanem az, amit ezek jelenteni fognak, ha nem teljesítjük tökéletesen őket.

Az igazi súlyt nem a teendőid adják. Hanem az a belső hang , amelyik már azelőtt kritizál, hogy egyáltalán elkezdenéd. Ami azt súgja:– „Ha ezt nem csinálod meg jól, mindenki látni fogja.”– „Ha ezt nem fejezed be hibátlanul, csalódást okozol.”– „Ha nem viszed végig, akkor tényleg kevésnek bizonyulsz majd”

Ez a hang gyakran nem is a sajátod. Sokkal inkább egy „hozott belső szöveg”, amit még gyermekkorodban tanultál meg: egy szülő, egy tanár, egy tekintélyes személy – vagy akár a társadalmi normák súgták meg neked, hogy az értékeid a teljesítményeden múlnak.

És azóta te már lehet nem is a feladatokat végzed – hanem önigazolásból dolgozol.

Ez pedig azért veszélyes:

– mert soha nem lehet megállni,

– mert soha nem érzed elégnek magad,

– és mert nem engedheted meg a hibázás lehetőségét sem magadnak – márpedig hibák nélkül nincs sem fejlődés, sem valódi cselekvés.

Érdemes feltenned magadnak ezt a három kérdést:

1. Miért olyan fontos nekem, hogy ezt (is) tökéletesen csináljam meg?

2. Kinek próbálok most bizonyítani?

3. És mit gondolnék magamról, ha ez most nem sikerülne?

Mert gyakran nem is a feladattól félünk. Hanem attól, mit mutatna, mondana rólunk, ha nem  csinálnánk meg tökéletesre.

3. 🎯 Nincs elindulás sem, ha minden útvonal tökéletes tervet kíván

Ugye ismerős ez a gondolat? „Majd akkor kezdek bele, ha már pontosan tudom, mit és hogyan kell csinálnom.”„Még nem állt össze minden a fejemben.”„Még egy kicsit hagyom… csak hadd ülepedjen még.”

És közben telnek a napok. A hetek. Néha a hónapok is.De a tökéletes pillanat valahogy nem akar megérkezni.

Miért?

Mert a „tökéletes indulás” csupán egy illúzió. Egy biztonsági öv, amit addig szorítunk magunkra, míg már mozdulni sem tudunk tőle.

Sokan nem lusták. Nem is felelőtlenek. És nem is érdektelenek. Csak nem engedhetik meg maguknak azt a „luxust”, hogy hibázzanak.

Mert ha belekezdenek valami újba:

– akkor ki vannak téve a kudarc lehetőségének,

– és azonnal beindul a belső ítéletgyátó kritikus: „Lám, lám, ugye megmondtam, hogy nem fog sikerülni.”

Ezért inkább el sem kezdik. Mert ha el sem kezded, legalább biztos lehetsz abban, hogy nem rontod el. Nem lesz kritika sem. Nem lesz csalódás. És nem lesz szembenézés sem.

De mi ennek az ára?

Az, hogy megállítod saját magad. Nem fejlődsz. Nem tapasztalsz. Nem épülsz. És egyre nő benned az a fájó érzés: „Mi lett volna, ha…”

Mit lehet akkor tenni?

💡 Engedd meg magadnak a tökéletlenséget. Kezdj bele kicsiben. Ne a végeredményt lásd magad előtt – hanem az első lépést. Nem kell egyszerre átlátni mindent. Csak el kell indulni. A többi majd alakul – lépésről lépésre.

Ahogy mondani szokás: „Az út ott kezdődik, amikor rálépsz arra.” S lehet ez most csak egy kis ösvény, de előbb-utóbb ki fog szélesedni.

4. 🎯 A „majd” mögött gyakran kimerültség van, nem motiválatlanság

„Majd megcsinálom.” „Majd, ha lesz egy nyugodt percem.” „Majd, ha túl vagyok ezen is…” Ismerős?

A „majd” egy látszólag ártalmatlan szó. De ha túl gyakran hangzik el, elkezd falat építeni közéd és a valódi szükségleteid közé.

És mielőtt azt hinnéd, hogy egyszerű halogatásról van szó – állj meg egy pillanatra.

Lehet, hogy nem az akaratoddal van a gond. Hanem azzal, hogy nincs miből adnod többé. Mert elfáradtál.

Nem testileg csupán. Hanem mentálisan, érzelmileg, lelkileg.

Mert…

– Minden napod tele van mások dolgaival.

– Elvárásoknak felelsz meg.

– Vár rád a munka, a gyerek, a háztartás, az idős szülő, a határidők

.– És közben sehogy sincs időd arra, hogy csak leülj, és levegőt vegyél.

Így amikor végre lenne lehetőséged elindítani „azt a dolgot”,…te már csak a csendet szeretnéd.V agy csak annyit: ne akarjon tőled most senki semmit.

Ez nem motiválatlanság. Ez kimerültség. És ezt érdemes el- és felismerni – és nem büntetni magad érte.

Mi segíthet?

💡 Először is: bocsásd meg magadnak, hogy elfáradtál. Nem vagy gép. Nem lehet mindenre időd, energiád és tökéletes válaszod.

💡 Másodszor: kérdezd meg magadtól őszintén:

– Mi az, ami most valóban fontos lenne a számomra?

– Mire van valójában szükségem?

– Mit tudok most megtenni, ami nem merít ki még jobban?

💡 És harmadszor: adj magadnak saját időt. Ne csak akkor, ha már mindenki más jól van. Ne csak a maradékból, már ha van ilyen.

Hanem elsőként. Mert belőled és tőled indul minden. És ha te nem vagy jól, akkor más sincsen.

5. 🎯 A tennivalók sokszor  a rendszertelenség miatt nyomasztanak

Nem mindig az a baj, hogy sok a dolgod. Hanem hogy minden össze-vissza kavarog a fejedben – és nincs hova kitenned őket.

👉 Nincsenek dobozok.👉 Nincsenek polcok.👉 Nincs sorrend sem.👉 Nincs egy „ez most fontosabb, mint az” szemüveged.

És ha minden egyformán fontosnak tűnik, akkor semmit sem lehet valóban fontosként kezelni.

Ez az információs és érzelmi túlterheltség pedig nemcsak fárasztó – hanem le is bénít.

Gondolj bele: Egy rendetlen lakásban nehéz leülni olvasni.Egy tele zsúfolt böngészőfülnél nehéz egyetlen feladatra figyelni. Egy telezsúfolt naptár mellett nehéz bármire is rábólintani.

Ugyanez történik bent, a fejedben is.

A feladat nem attól lesz nehéz, mert el kell végezned. Hanem attól, hogy nem tudod, hol kezdd, mivel folytasd, mit halaszthatsz. És egy idő után a legegyszerűbb dolog is hatalmas heggyé nő.

Mi segíthet?

💡 Írj listát – de ne csak egyet.

Sokan azt mondják, „a listák engem stresszelnek”.De valójában nem a listától stresszelsz – hanem attól, hogy mindent egyetlen listára akarsz felírni.

Különítsd el:

– Sürgős – Fontos – Elhagyható– Magánélet – Munka – Önismeret – Egyéb

– 5 perces – 30 perces – Egy órás

Ez máris segít strukturálni a tennivalóidat.

💡 Rendszerezz úgy, hogy legyen benne levegő. Ne tedd tele a napodat zsúfolásig a tennivalóiddal. A levegő a rendszerben nem lustaság – hanem épp a stabilitás biztosítéka.

💡 Ha kell, kérj segítséget. Akár egy baráttól, egy coach-tól vagy egy jegyzetapp-tól. Nem vagy kevesebb attól, hogy nem megy másképp, mert kimegy a fejedből.

+1 🎯 Nem vagy hibás – csak emberből vagy. És lehet és kell is segítséget is kérni.

A legnagyobb félreértés, amit sokan hordoznak magukban:„Ha nem bírom egyedül, akkor velem van a baj.”

De mi van, ha pont az ellenkezője igaz?

Mi van, ha az, aki észreveszi, hogy elfáradt, aki be meri ismerni, hogy túl sok,és el meri mondani, hogy segítségre van szüksége –az valójában nem gyenge, hanem elég erős?

A teljesítménykényszer közepén hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a világ azokat becsüli, akik mindent egyedül visznek, akik nem panaszkodnak, nem kérnek, csak teszik a dolgukat.

De ez a mítosz – ha belül szétnézünk – már rég nem működik.

A valódi erő nem abban van, hogy nem esel össze. Hanem abban, hogy tudod, mikor kell megállni– és mikor kell felállni újra.

És igen: néha egyedül nem megy. Mert az agyad túl van terhelve. Mert a lelked túl sokáig volt csendben.Mert mindenre van időd – csak magadra nincsen.

És ez nem kudarc. Hanem egy  visszajelzés. Hogy valamit máshogyan kellene.

Milyen lehetőséged van?

💡 Elkezdhetsz beszélni róla. Egy barátnak. Egy szakembernek. Valakinek, aki meghallgat ítélkezés nélkül.

💡 Lehetőséged van újraosztani a terheidet. Nem biztos, hogy más el tud venni belőlük – de lehet, hogy te másként fogod majd őket kezelni.

💡 Nem kell örökre segítséget kérni – csak egy ideig. Amíg újra megérzed a saját ritmusod, az erődet, a határaidat.

💬 Ha magadra ismertél…

… és érzed, hogy túl sokat cipelsz, hogy nem lustaság ez, hanem kimerültség,és szeretnéd végre másképp látni magad –akkor várlak egy kötetlen, ingyenes felmérő beszélgetésre.

Nem kell eldöntened előre, mit akarsz. Nem kell már kész válaszokkal jönnöd.Csak legyél ott. Magadért.

📌 Időpontfoglalás itt!

Mert lehet, hogy nem is igazán halogatsz. Csak emberből vagy – és most máshogy ver a szíved ritmusa. És ez is teljesen rendben van.

Ha bármilyen gondolatod van, hozzászólnál a bejegyzéshez, tedd meg nyugodtan, a neveden kívül a hozzászólásoknál más nem fog megjelenni, véd téged, mint ahogyan engem is, az   Adatkezelési tájékoztató  .

Molnár Zsuzsa ev.   Életvezetési tanácsadó, life, párkapcsolati és rendszer coach, mérnök   „Ahol nagyszerű győzelmek születnek!”   Csoportom  |   Időpontfoglalás  |  Interaktív tanfolyamaim