Képzeld el ezt a helyzetet: egy fontos döntés előtt állsz, amit meg kell beszélned a pároddal, kollégáddal vagy akár a barátoddal.

Leültök, hosszan beszélgettek, és úgy érzed, minden világos, mindenki egyetért. Aztán jön a meglepetés: pár nappal később szembesülsz vele, hogy a másik fél valahogy totálisan másképp értette az egészet.

Mi történt? Vajon tényleg megegyeztetek, vagy csak beszéltetek róla?

Ez az apró, de annál fontosabb különbség olyan kommunikációs szakadékot tud teremteni, amely konfliktusokhoz, félreértésekhez, sőt, akár hosszú távú feszültségekhez is vezethet. Ez a cikk azért született, hogy rávilágítson, miért olyan fontos, hogy ne csak „beszélgessünk” valamiről, hanem valódi megegyezésre jussunk, és hogyan is lehet ezt elkerülni.

A megegyezés hiánya – amikor csak beszélgetünk

Gondoljunk egy tipikus munkahelyi helyzetre.

Anna és Béla egy projekten dolgoznak, és leülnek, hogy megvitassák a következő lépéseket. Anna megemlíti, hogy jó lenne, ha Béla készítene egy jelentést valamikor a közeljövőben. Béla bólint, és azt mondja:

– "Oké, rendben."

Két héttel később Anna idegesen érdeklődik, hogy miért nincs még kész a jelentés. Béla döbbenten néz rá:

– "De hát nem mondtad, hogy te erre a hétre gondoltál. Azt hittem, majd amikor lesz időm, megcsinálom."

Itt van tehát egy klasszikus helyzet, amikor csak beszéltek róla, de valójában nem egyeztek meg. Anna fejében világos volt, hogy mit szeretne, Béla viszont úgy értelmezte a helyzetet, hogy nem sürgős. Az eredmény?

Feszültség, csalódottság és az érzés, hogy „de hát én azt hittem, megegyeztünk”.

A valódi megegyezés – amikor tisztán beszélünk

Most nézzünk meg egy olyan példát, amikor a megegyezés valóban megtörténik.

Képzeljünk el egy párkapcsolati helyzetet.

Kati és Péter szeretnének közösen nyaralást tervezni. Kati Spanyolországba vágyik, míg Péter inkább a hegyekben szeretne pihenni. Leülnek, és végigbeszélik az opciókat.

Kati így szól:

– "Szeretném, ha idén Spanyolországba mennénk, de megértem, hogy te inkább hegyvidékre mennél. Mi lenne, ha kompromisszumot kötnénk: az első három napot tengerparton töltenénk, utána pedig elmegyünk túrázni?"

Péter visszakérdez:

– "Tehát, ha jól értem, az első fele a te választásod, a második az enyém. Ez nekem megfelel. Két különböző szálláshelyen leszünk?"

Kati bólint, és együtt megegyeznek abban is, hogy mikor és hol foglalják le a szállást. Minden részletet megbeszélnek és tisztáznak.

Ez a fajta beszélgetés azért különbözik az előzőtől, mert itt mindenki számára világos, hogy mi a döntés, és mit várhatnak egymástól. Nem csak beszélgettek a nyaralásról, hanem valóban megegyeztek a részletekben.

Mi a különbség?

A különbség a két példa között az, hogy az első helyzetben a kommunikáció felszínes maradt.

Bár úgy tűnt, mintha megállapodtak volna, valójában a részletek és az elvárások nem voltak tisztázva. Nincs egyértelmű, közös döntés, nincs világos időkeret vagy felelősségi kör. Az ilyen típusú „beszélgetések” könnyen vezetnek konfliktusokhoz, mivel a felek eltérően értelmezhetik, mi is hangzott el valójában.

A második példa azonban azt mutatja, hogyan zajlik egy valódi megegyezés. Nem csak arról van szó, hogy ki mit mondott, hanem arról, hogy mindkét fél megerősíti, hogy ugyanarra gondolnak. Ez történhet visszakérdezéssel, tisztázással vagy akár azzal, hogy konkrét határidőt, teendőt rendelnek a megbeszélt dolgokhoz.

A nézeteltérések és konfliktusok forrása

Ha csak beszélünk valamiről, de nem egyezünk meg, az könnyen vezethet nézeteltérésekhez. A félreértések minden kapcsolatban gyakoriak, de ha nincsenek tisztázva, idővel elmélyíthetik a feszültséget, és komolyabb konfliktusokhoz vezethetnek. Azt hihetjük, hogy világosan elmondtuk, mit szeretnénk, de ha a másik nem ugyanazt hallotta meg, akkor könnyen becsapódhat a kommunikáció ajtaja.

Ez a probléma nemcsak munkahelyi szituációkban vagy párkapcsolatokban fordulhat elő, hanem baráti vagy családi kapcsolatokban is. Egy apró félreértés, amit nem tisztáznak időben, robbanásszerű vitákhoz vezethet, amelyek valójában megelőzhetőek lettek volna, ha mindkét fél biztos abban, hogy megegyeztek, és nem csak beszéltek valamiről.

Hogyan lehet elkerülni?

Az első lépés a valódi megegyezéshez az, hogy figyeljünk a másik félre, és mindig tisztázzuk a részleteket. Ne vegyük készpénznek, hogy mindenki ugyanúgy értelmezi a beszélgetést. Kérdezzünk vissza, ismételjük el, amit hallottunk, és győződjünk meg róla, hogy mindenki ugyanazt érti. Ha szükséges, írjuk le a megállapodást, vagy állapodjunk meg konkrét határidőkben és felelősségekben.

Van ilyen problémád?

Segítek!

Ha úgy érzed, hogy a kapcsolataidban rendszeresen szembesülsz ilyen kommunikációs problémákkal, akkor ideje lépni! 

Tanulj velem, és segítek fejleszteni a kommunikációs készségeidet, hogy ne csak beszélgessetek, hanem valódi megegyezésre jussatok! Választhatsz egyéni konzultációt vagy online tanfolyamot – mindkettő segíthet abban, hogy könnyebben navigálj a mindennapi kommunikáció kihívásai között.

Ne hagyd, hogy félreértések álljanak a kapcsolataid útjába!

Várlak! Zsuzsa

Ha bármilyen gondolatod van, hozzászólnál a bejegyzéshez, tedd meg nyugodtan, a neveden kívül a hozzászólásoknál más nem fog megjelenni, véd téged, mint ahogyan engem is, az   Adatkezelési tájékoztató  .

Molnár Zsuzsa ev.   Életvezetési tanácsadó, life, párkapcsolati és rendszer coach, mérnök   „Ahol nagyszerű győzelmek születnek!”   Csoportom  |   Időpontfoglalás  |  Interaktív tanfolyamaim