Eric Berne tranzakcióanalízis elmélete az emberi kommunikáció és a személyek közötti interakció mélyebb megértésére hozott létre egy koncepciót, és a játszmák fogalma központi eleme ennek az elméletnek, mint ahogyan az énállapotok is.

Az általa felismert legelső játszma az "Igeen, de.." nevet kapta, és nagyon beszédes is egyben, hiszen annak, aki a játszmát beindítja ebben az esetben, mindenre lesz egy magyarázata, kifogása, ami miatt a felajánlott segítséggel nem fog élni.

A játszmák olyan ismétlődő kommunikációs minták, amelyekben az emberek szerepeket vesznek fel, és azokat játszák el a mindennapi életükben.

Ezeket a játszmákat már gyermekkorban kipróbáljuk, s ha van rá megfelelő táptalaj, ezek akár életjászmává is kinőhetik magukat.

Ez viszont korántsem egy játék és még csak jól sem érzi magát benne az, aki belép ebbe a bizonyos játszmába.

Miért viseli mégis ezt a nevet? 

Talán éppen azért, mert ezekben a szerepekben sohasem vagyunk felnőtt énállapotban, nem vagyunk egyenlő szinten sem, alá és fölé rendelt helyzetben vagyunk , attól függően, hogy milyen szerepet is játszunk el éppen. Sok esetben ez 

Az áldozat, a megmentő és az üldöző szerepei kulcsfontosságúak a játszmákban, és mélyebb betekintést nyújtanak a kapcsolatok és viselkedések mögötti dinamikákba.

Milyen szerepek is vannak ebben?

Ha egy háromszög csúcsaiba helyeznéd ezeket, és ezt a háromszöget még a fejére is állítanád, akkor talán eléggé szemléletes lehetne, hiszen ebben a játékban, amiben nincsen nevetés, tényleg minden a feje tetején áll, és a neve bizony a Drámaháromszög.

 Ki az Áldozat ?

Az áldozat szerepét játszó személy gyakran olyan helyzetbe kerül, ahol szenvedését vagy tehetetlenségét hangsúlyozza. Ő lehet panaszkodó, önsajnálkozó, és gyakran várja, hogy mások megmentsék vagy segítsék őt valahogyan.

Az áldozat szándékosan vagy öntudatlanul kerül ebbe a szerepbe, mivel vágyik mások figyelemére és a segítségére. Például az "Én mindig mindent megteszek, és mégsem kapok semmit cserébe" típusú mondatok az áldozat szerepére utalnak.

 Ki lehet a Megmentő?

A megmentő szerepét játszók az áldozatokat felismerve megpróbálnak segíteni nekik vagy igyekeznek valamiképpen "megmenteni" őket, vagyis keresnek valamilyen megoldást a problémájukra. Ők általában jó szándékúak, de gyakran beleesnek abba a csapdába, hogy túl sokat vállalnak át az éppen áldozati szerepben lévő problémáiból. A megmentők úgy érzik, hogy nekik kell megoldani azokat, és gyakran azzal a szándékkal lépnek fel, hogy segítenek, miközben már csírájában el is fojtják az áldozat önállóságra való hajlandóságát is.

.Ki vajon az Üldöző vagy más néven Agresszor?

Az üldözők szerepét játszók kritikusak, bántalmazók vagy konfrontálók lehetnek. Ők gyakran kritizálják az áldozatokat vagy a megmentőket, és kritikáik sértők vagy megalázók lehetnek. Az üldözők hatalmi pozícióban érezhetik magukat, és gyakran azt hiszik, hogy az ő szerepük az, hogy kontrollálják vagy korlátozzák a másikat. Viszont nem maradnak ebben a szerepben ,hiszen fordul a háromszög és nagyon hamar átkerülhetnek másikba. 

Az agresszív kommunikációs stílus jellemzi őket.

Ezek a szerepek a játszmában valójában nem statikusak, és az emberek, akik ebbe a drámaháromszögbe belelépnek, nagyon könnyen átválthatnak egyikről a másikra a játszmák során. A Megmentő, aki minden áron segíteni akar annak, akinél éppen probléma van, vagy éppen panaszkodik neki, ezzel belehelyezi a másikat egy Áldozat szerepbe, ha a másik fél ezt nem veszi észre. Így ebben a háromszögben két ember játszik felváltva három szerepet is. Amikor az Áldozat megunja a Megmentő próbálkozásait, könnyen átmehet Üldözőbe, ezáltal a Megmentőjét helyezi át egy Áldozati szerepébe.

A játszmák lényege az, hogy a résztvevők ismételten eljátsszák ezeket a mintákat, és ezek a kommunikációjukban és viselkedésükben is megjelennek. Például egy áldozat lehet, hogy megmentővé válik egy adott helyzetben, vagy egy megmentő hirtelen üldözővé válhat.

A játszmák szinte minden esetben konfliktusokhoz és feszültségekhez vezetnek az emberi kapcsolatokban, nincsen bennük győztes, és a legkevesebb, amit éreznek a tehetetlenség, az értetlenség, vagy éppen energiavesztés.

Az áldozatok várnak valamilyen segítségre, a megmentők túl sokat vállalnak, és az üldözők kritikákba bocsátkoznak.

A tranzakcióanalízis egy hihetetlenül jó elmélet arra, hogy bárki, aki ehhez az eszközhöz nyúl, felismerje ezeket a mintákat, segíthet tudatosabban kommunikálni, illetve észre venni és ezáltal kezelni ezeket a helyzeteket vagy éppen kilépni tanít meg a játszmákból.

A játszmákban betöltött szerepink - áldozat, megmentő és üldöző - segíthetnek abban, hogy jobban megérthessük az emberi viselkedés és kapcsolatok mögötti dinamikákat, azokat a mozgatóelemeket, amelyek hajtanak minket.

Ezen ismeretek birtokában könnyebben felismerhetjük és kezelhetjük a játszmák által okozott konfliktusokat, és lehetőséget teremthetünk az egészségesebb és kiegyensúlyozottabb kapcsolatok kialakítására másokkal egy tiszta, egyértelmű kommunikáció által.