Már jó pár tippet adtam a megfelelő kommunikációhoz, és azt hiszem, hogy ezeknek a tippeknek a száma szinte végeláthatatlan is lehet.

Legutóbb arról írtam, hogyan készülj fel egy eseményre, legyen az bármilyen: egy összejövetel, előadás, tanfolyam vagy egy sima „összeröffenés” akár egy idegen társasággal.

Szó volt ennek kapcsán a bemutatkozásokról.

És talán itt folytatnám a gondolatmenetet. Beléptél egy helységbe, ahol esetleg többen már jelen vannak. Jól rákészültél a bemutatkozásra, és arra, hogy nem leszel ideges. Tudod, hová mész, ismered a témát, olvastál róla, a résztvevőket lecsekkoltad és azt is, hogy hová érkezel.

A helyzethez megfelelő bemutatkozó szöveg már a nyelveden pihen. Nyitott vagy, egyenes testtartással lépsz be a terembe, nyílt tekintettel, kíváncsisággal az arcodon. Eddig még csak gondolatban beszéltél önmagaddal, most viszont meg is kell majd szólalnod.

Tudod, oda kell figyelned a partneredre, akinek majd bemutatkozol, mivel jó benyomást szeretnél kelteni, kapcsolatokat szeretnél építeni.

Az első benyomás meghatározó lehet.

Mit tegyél?

1. tipp: Figyelj oda a kézfogásra!

Mindegy, hogy férfi vagy, vagy nő: a kézfogásod legyen határozott, ne lankadt, renyhe és semmitmondó. A szituáció adja, hogy ki nyújt először kezet: aki be szeretne mutatkozni, vagy akit be akarnak mutatni neked.

Egyenesen állj, keresd a szemkontaktust, tartsd is meg, miközben a fejed kicsit megemeled, a kézfogásod legyen határozott, de nem túl kemény, és nem kell szorítónak lennie. Egy ilyen gesztus a kezeddel sok esetben mérvadó a partnered számára. Elkönyvelhet szimpatikusnak már csak ebből az egyszerű kis testbeszédből.

S ha belegondolsz, nem is olyan egyszerű, hiszen elég sok mindenre kell odafigyelned, ha ez neked nem jön „csak úgy”, zsigerből. Van, akinek ezt nem kell tanulnia, van viszont, aki gyakorolva megtanulhatja.

2. tipp: Szólítsd már az első mondatban a nevén a partnered!

Miért fontos ez vajon? Bárkinek a saját neve a legfontosabb. Ha hallja tőled, tudni fogja, hogy odafigyeltél a bemutatkozására. Neked is jólesik, ha a neveden szólít valaki, ugye? Nagyon hízelgő tud lenni már az első mondatváltás után, ha a nevedet hallod a másiktól. Ugyanez igaz ránézve is. Figyel hát oda minden szavára és természetesen minden mozdulatára. Igyekezz leolvasni róla annyi mindent, amennyire csak képes vagy. Ha a bemutatkozást párbeszéd is követi? Örülj neki, mert talán máris szimpátiát váltottál ki.

3. tipp: Légy érdeklődő!

Ez is nagyon fontos mozzanat, ha szeretnél vele kapcsolatot teremteni. Elmondta mivel foglalkozik, esetleg, hogy hol dolgozik. Kérdezz, érdeklődj! Mióta csinálja azt, amit? Mit szeret benne, és miért? Miért döntött mellette?

Miközben beszélsz, továbbra is figyelj a saját testbeszédedre. Fordulj felé teljes törzseddel, tarts szemkontaktust, ez viszont ne legyen zavaró, nem kell betontekintettel bámulnod, csak érdeklődőn. Ha túlzásba viszed, ez nagyon zavarba ejtő lehet, esetleg kényelmetlen helyzetbe is hozhatod a másikat. Keresd azt, de ne erőltesd.

+1 tipp: Csempéssz be a párbeszédbe egy apró dicséretet!

Mindenkinek jól esik az, ha valamiért megdicsérik. Valószínű, hogy rád is jellemző ez. Beszédpartnered is meglepheted egy apró dicsérettel már az első beszélgetésetek alkalmával. Akár az elbeszélés módját vagy a mosolyát jelezheted dicsérően vissza, akár a harmonikus kinézetét, bármit, ami őszinte és nem erőltetett. A lényeg, hogy apró legyen, hiszen még nem ismered őt, nem tudhatod, hogyan fogadja majd ezt tőled. Közben pedig ne felejtsd őt a nevén szólítani. Viszont, ha a partnered egy kissé merev, egy picinyke bókkal ezen segíthetsz. Csak mindezt óvatosan, ne rohand le már az első mondatoddal. Előbb csak figyelj, mit üzen az arca, miről beszél a teste. Ezeket minden alkalommal vedd figyelembe, mielőtt megdicsérnéd őt.

Most ezekkel a tippekkel érkeztem hozzád. Remélem, hogy hasznosnak találtad őket. Ha pedig gyakorolni szeretnéd hogyan kell nevén szólítani egy másik embert, akit nem ismersz, elárulok egy titkot magamról: ha vásárolni megyek, figyelem az eladókat, hiszen legtöbbször a nevük ott áll a kitűzőjükön. Habár leginkább egy helyen vásárolok, az összes eladót, árufeltöltőt mégsem ismerhetem. Viszont azt, hogy hogyan is hívják őket, no azt el tudom olvasni. Ez sokat lendít a velük való viszonyomon. És ami a lényeg: előbb, mint utóbb már tudom a nevüket, mert megszólítom őket, és megtanulom.

Na, most megyek, aztán feltérképezek valakit. Mit üzen az arca? Mit árul el a teste? Megyek és tanulok valamit belőle.