Avagy mi az oka a halogatásunknak?

A halogatást sokan egyszerű jellembeli hibának, ráérősségnek tekintik, akár lustaságnak is emlegethetik, viszont olykor nem a lustaság, a naplopás, illetve a munkakerülés a mögöttes miértje, hanem igazából pszichés okok húzódnak meg a hátterében.

Többé-kevésbé mindannyian valamilyen szinten hajlamosak vagyunk a halogatásra. Ki ne kezdett volna már nagytakarításba, vagy lógott volna inkább a Youtube-on , a Facebook-on vagy más platformon ahelyett, hogy hozzáfogott volna a nagyobb, ráadásul esetleg határidős feladataihoz? Ez az ártatlannak tűnő halogatás, azonban valóságosan akár már krónikussá is válhat.

Sokak szerint a kóros halogatás hátterében elsősorban a szorongás, a félelem, esetleg a nyugtalanság állhat. Stresszel, rossz érzéssel, félelemmel vagy riadalommal tölthet el bennünket a közelgő feladatnak már csak a gondolata is, ezért ahelyett, hogy gyorsan túlesnénk a feladaton, a nehezén, inkább olyan dolgokat kezdünk el csinálni, amelyek megkönnyebbülést hozhatnak a számunkra. Olyan dolgokba kezdünk, amelyeknek semmi köze sincs az elvégzendő feladathoz, inkább videókat nézünk, vagy szörfözünk az interneten, vásárolgatunk, lefekszünk, enni vagy nassolni kezdünk.

Ezt a gyakorlatot nevezik a szakértők negatív megerősítésnek. Ekkor az illető, aki halogat, nem a feladat elvégzését, hanem annak elkerülését jutalmazza.
A késleltetéssel járó megkönnyebbülés pedig olyan kellemetlen szituációba hozhatja, aminek akár a munkahelye láthatja kárát, vagy akár a saját pénztárcája.

A kóros halogatásnak oka lehet akár a fegyelem hiánya is, valamint az a hozzáállás, hogy az embernek még rengeteg ideje van, amivel aztán egyáltalán nem tud majd elszámolni. Ebben az esetben az illető képtelen felmérni, hogy mennyi időbe telik majd egy adott feladat elvégzése, ezért akár még arra is hajlamos lehet, hogy saját magát túlvállalja.

Viszont a legtöbb esetben a halogatást egyszerűen a nem megfelelő stresszkezelésre vezethetjük vissza. 

A halogatás miatt viszont olyan csapdába is beleeshetünk, amely egy esetleges kudarcélményhez vezethet, ami beindítja a halogatóban a szégyenérzetet, ez pedig csak még jobban súlyosbítja a helyzetet, ami újból a negatív jutalmazáshoz vezethet.

Ha a halogatást tudományosan akarom megfogalmazni, akkor az így hangzik: „A halogatás a munka vagy az elvégzendő feladatok elkerülése azáltal, hogy így a kielégítőbb tevékenységre összpontosíthassunk az agyban lejátszódó kémiai folyamatoknak okán.”

vagy:

„A halogatás egy állapot, amikor valaki úgy cselekszik, hogy pontosan tudja, valami mást kellene akkor éppen tennie.”

Igazán pontos meghatározása – amolyan kőbe vésett – nincsen.

A halogatás azonban nagyon kihathat, sőt óriási hatással lehet az életünkre, ezért is lenne fontos megismerni önmagunkat, így legfőképpen a halogatásunk okát, és a miatta ránk háruló, ránk zúduló hatásait.

Nagyon sok olyan embertársunk van, akiket tulajdonképpen nem zavar, vagy észre sem veszik ezt a fajta rossz tulajdonságukat. Valójában elfogadták, hogy ők ilyenek, sőt, sokan tudomásul sem veszik, esetleg éppen úgy gondolják, hogy ezzel a tulajdonságukkal az idejük strukturálásában még kreatívabban is meg  tudnak felelni.

Néha a rendszeresített halogatás segíthet neked abban, hogy több feladatot tudj elvégezni úgy, hogy közben ki tudod küszöbölni a felesleges teendőket. Ehhez viszont tudnod kell priorizálni a dolgaidat, mi a fontos és sürgős, esetleg fontos, de nem sürgős, vagy épp sürgős, de nem fontos, illetve mi az, amit elhanyagolhatsz: ami se nem sürgős, se nem fontos.

Aki azonban erre nincsen felkészülve vagy nem ismeri ezt az időbeosztási stratégiát, jobb, ha megfelelőképpen tudja kezelni a halogatást, mint tevékenységet, mivel ezek a rossz tevékenységek folyamatos vagy sokszori gyakorlása rossz szokássá válhat, és biztos, hogy nem szeretnél az életedbe egy olyan szokást, ami árthat neked, esetleg egy függőséggé válhat.

A halogatás egyik legrosszabb negatív hatása a határidők betartásának nehézsége, vagy azok teljes hiánya. Például a munkahelyeden egy határidős feladatodat napról napra tologatod, mert nehézkesnek, vagy unalmasnak, lehetetlen dologként kezeled, és amikor majd eljön a leadás határideje, ott állsz tanácstalanul és feszülten, mert nem végeztél vele, vagy talán még el sem kezdted.

Persze nem csak a munkahelyről, hanem akár a családi életedről is szót ejthetnénk, ha a halogatás témakörről beszélünk. Utolsó pillanatra hagyod esetleg az ajándékok megvásárlását? Még december 23-án is csak gondolkozol, mit teszel majd holnap este a karácsonyfa alá?

Mindezek a tologatások, halogatások pedig garantáltan bélyeget nyomhatnak a munkahelyi előremeneteledre és a családi kapcsolataidra is. A halogatás nagyon rossz szokássá válhat az életedben, amely károsíthatja nem csak az emberi kapcsolataidat, a munkádat, hanem kihatással lehet az egészségedre is.

Az emberek egy része, akiknél a halogatás megszokott dolog, valójában csupán a kényelmességet részesíti előnyben, és ennek lesz az eredménye, a végkimenetele maga a halogatás. Egy pillanatnyi élvezet kedvéért mindig találnak egy jó kifogást, vagy éppen csak „véletlenül” hiányzik a feladathoz szükséges motiváció, hiányzik a kitartás a teendők elvégzéséhez.

Akkor viszont mit tehetünk a halogatásunk ellen?

Nagyon sok jól alkalmazható tipp merült fel a halogatás elkerülésével kapcsolatosan bennem. Hogy ezek milyenek is pontosan? Megfelelően hatékonyak, és van belőlük egy csomó, amely hol nálad, hol másnál alkalmazható.

Ha kíváncsi vagy ezekre a tippekre, kövesd a blogsorozatot, hamarosan már ezeket hozom neked.

Addig pedig azon gondolkozz el, vajon te éppen miért halogatsz?
Félelemből, a kudarctól való rettegéstől? Esetleg a lustaság vagy a közösségi média korlátoz?
Vagy nincsen meg a megfelelő motivációd?

Mi a te okod, indítékod?
Nálad mi az igazi oka a halogatásnak?

Ha megosztanád velem a gondolataidat, talán személyre szabott tippekkel is segíthetek. Persze akkor nem, ha halogatásod okán le sem írod azokat.