Biztosan veled is előfordult már, hogy valami miatt elégedetlenkedtél.

Úgy is mondhatnám, hogy kifejtetted a nemtetszésedet.

Vagy az is lehet, hogy felháborodtál és kiborult az a bizonyos pohár. Vagy vulkánkitörés volt talán?

Vegyünk most egy példát erre, hogy miként lehet ezt elmondani.

Tegyük fel, elmegyek a zöldségesbe, vennék egy adag spenótot, mert éppen szezonja van, és erre szottyant kedvem, hogy ma spenótot egyen a család, talán tükörtojással.. sietek, sok a dolgom, ez pedig hamar készen van.

Hogyan zajlik le a vásárlás?

Bemegyek a boltba, szétnézek, megtalálom az eladót. Odamegyek hozzá, elmondom:

Jó napot kívánok! Kérhetek egy kiló spenótot?

Az eladó rám néz, visszaköszön. Viszont kívánok. Mindjárt adom..

Miközben készül engem kiszolgálni, látom, hogy gondolkodik.. talán gondban is van, ráncolja közben a homlokát.

Aztán elővesz egy zacskót, s a pult melletti ládák között nézelődik kissé tétován, s egy régebbi szállítmányra esik a választása.

A spenótlevelek kicsit már fáradtan kókadoznak, mégis csomagolni kezdi, majd le is méri a zacskó tartalmát.

Beárazza, s oda is teszi a pultra az árut.

Nagyon mérges leszek, mert láttam, van a szottyadt spenótnál frissebb is.

Begorombulok, s rá is ripakodok:

Mit képzel maga! Verébnek néz talán? Azt gondolja velem mindent meg lehet csinálni??

Szégyellje magát! Ezt a minősíthetetlen spenótot akarja lenyomni a torkomon? S folytatom a szitokáradatot egyhuzamban, még levegőt sem veszek közben, a fejem pedig egyre vörösebb már.

A magyar nyelv pedig nagyon kifejező tud lenni a válogatott káromkodásokból. IS. Lehet kérem cifrázni.

Szerencsétlen köpni-nyelni sem tud, már-már a könnyei is kicsordulnak.

Én pedig ott is hagyom spenótostól, kiviharzok a boltból.

Na, ebből sem lesz ma ebéd. Bumm!

De nyertem!Kit érdekel, ha vesztes lett!

Ugyanez a szituáció, semmi más nem történik addig, amíg nem érünk el a pulton a zacskóig.

Becsomagolva a fáradt levélhalmaz, ami alig hasonlít a spenótra, legalábbis így gondolom. Be is van már árazva.

Meg sem szólalok.. csak nagyokat sóhajtok.

Belül érzem, hogy elégedetlen vagyok, s még azt gondolom, hogy na: ez is csak velem történhet meg.

Nagyon lelombozódom, mint ősszel a fák, mégsem morgolódom hangosan, inkább magamban tartom.

Kifizetem a portékát, s szárnyaszegetten hazamegyek, miközben belül tovább mondogatom magamnak, hogy ez a balek is csak én lehetek, mással ez bizony nem történhet meg..

Na ebből már lesz ebéd. Kicsit nehezebben teszem rendbe a leveleket, mégis megcsinálom.

Ehet a család. Jahaj..

Megint veszítettem. Ez vagyok én.

A mozzanat ugyanaz, mindaddig, míg a zacskó a cuccal az asztalra nem kerül.

A méreg fortyog bennem, mint a vulkán kitörés előtt. Túráztatom magamat, mint egy chopperes, aki most próbálgatja az új mociját.

Mégsem szólok, hallgatok. Belül már tajtékzom, mint a folyó, ami jól megáradt, és a gátat készül éppen átszakítani. A vulkán nem fog mégsem kitörni.

Kifizetem a spenótot, elviharzok, mint egy forgószél.

Alig várom, hogy kiérjek a boltból, s már nézem is, hogy ki a tulajdonos.

Mindent apróra felírok magamnak, habár csak a rúzsomat találom írhatónak a táskámban, egy tiszta papírzsebkendőre jegyzetelek szorgosan.

Hazaviszem a spenótot. Lefényképezem minden szögből az árcímkével és a számlával együtt, amit kaptam a boltban.

Ebből sem lesz ebéd ma. Hahh!

Inkább írok egy levelet a fogyasztóvédelemnek és felnyomom a tulajt.☝️

Mit képzel magáról? Na, én majd megmutatom annak a cefetnek, kicsoda vagyok! Most aztán jól megüti a bokáját az a hülye fazon! Még túrázom magamat.

De nyertem, menjen a balfenékre a barom.

Ugyanaz a szituáció egy negyedik megvilágításból.

A fáradt spenót ott áll a pulton előttem egy zacskóban. Mindent látok, azt is, ami el sem hangzik. Olvasom a jeleket az eladó hölgy arcáról. Gondban van, mert van egy régebbi szállítmány is. Egy pillanatra látom az arcán a tanácstalanságot, aztán a félelmet is látom megvillanni a szemeiben.

Mégis becsomagolja a régebbi spenótot, ami ugyan használható lenne, szerintem ezt olcsóbban is lehetne ilyenkor adni. (Hmm.)

Látom hát a zacskó spenótomat. Nyúlok a pulton az áruhoz. Finoman visszafelé tolom az eladó hölgy felé, és ezt mondom:

Hölgyem: kérhetek egy kiló friss spenótot?

Zavarban van, látom. Elnézést kér, bevallja, hogy a régit kellene előbb eladnia, viszont megérti a helyzetem, s ki is cseréli nekem a portékám. Fellélegezve.

Nos, ebből lesz ebéd, könnyen kezelhető, hamar meg is pucolom, s készül a friss spenót ebédre a családnak.

Nyertem ugyan, vesztes sincsen, megállapodtunk valamiben szépen, csendesen.